Hetvenkét éves a legendás 6:3

Napra pontosan 72 évvel ezelőtt, 1953. november 25-én győzte le az Aranycsapat 6:3-ra a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen Angliát a Wembleyben, „Az évszázad mérkőzésén”. A nemzetközi labdarúgásban is mérföldkővé váló angol–magyar napját az MLSZ 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Ez alkalomból az UNESCO nagy bejelentést tett, amivel Puskás Ferenc emléke előtt tiszteleg.

Hetvenkét évvel ezelőtt, 1953. november 25-én játszották „az évszázad mérkőzését”: az akkoriban a világ legjobb válogatottjának számító magyar Aranycsapat a futball szentélyében, a londoni Wembley Stadionban győzte le 6-3-ra a hazai pályán addig veretlen angol labdarúgó-válogatottat.

Az MTVA a Sajtóarchívumában a legendás mérkőzésre visszatekintő anyagban felidézte, hogy a mérkőzést a magyar válogatott vezetői még az 1952-es helsinki olimpián kötötték le, amit Rákosi Mátyás, a kommunista állampárt mindenható vezetője először nagyon zokon vett, de miután meglátta az esetleges győzelemben rejlő propaganda-lehetőséget, engedélyezte a magyar labdarúgók kiutazását. Az eseményt a vendéglátó angolok kezdték „az évszázad mérkőzéseként” hirdetni.

A magyar csapat az azóta legendássá vált összeállításában lépett pályára; Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán, a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv volt, Grosics helyét a meccs utolsó héhány percére Gellér Sándor vette át a kapuban.

A magyar válogatott Hidegkuti góljával már az első percben megszerezte a vezetést, majd az angolok egyenlítő gólját követően a középcsatár másodszor is betalált, ezt pedig Puskás mára szintén legendává nemesedett visszahúzós csel után született parádés gólja, majd Bozsik szabadrúgásába történő beleérése követte, az angolok még az első félidőben 4-1 után tudtak szépíteni.

A 4-2-es első játékrész után a másodikban előbb Bozsik, majd a harmadik találatát jegyző Hidegkuti talált az angol kapuba, a 6:3-as végeredményt az angolok egy 11-esből szerzett gólja állította be.

A házigazda angolok is elismerték a magyar válogatott fantasztikus teljesítményét

A legendás angol sportszerűséget dicséri, hogy a nézők gyakran tapsolták meg a magyar játékosok megoldásait. A mérkőzést a magyar rádióban Szepesi György közvetítette, ezalatt az egész országban elnéptelenedtek az utcák, hogy aztán annál nagyobb legyen az örömmámor.

Jackie Sewell, az angolok első góljának szerzője így emlékezett vissza: „Az emberek azt hitték, mi fogunk nyerni, de emlékezetes leckét kaptunk azon a napon. Nem játszottunk rosszul, de a magyarok egyszerűen fantasztikusak voltak. A legjobb csapat volt, amelyet valaha életemben futballozni láttam.” A mérkőzés során kidomborodott a magyar csapat jobb erőnléte, összeszokottsága és taktikai fölénye: a Sebes Gusztáv szövetségi kapitány által favorizált 4-4-2 felállás meglepte az ellenfelet, a magyar támadók szinte akadály nélkül jutottak el az angol kapuig.

Ez volt az Aranycsapat leghíresebb, rövid idő alatt legendássá vált mérkőzése, holott a visszavágón, 1954. május 23-án még megalázóbb, 7-1-es vereséget mértek az angolokra, akik sem azelőtt, sem azóta nem kaptak ki ennyire, ahogy a pesti humor mondta: egy hétre jöttek és hét eggyel mentek.

A meccs után az angol válogatott csatára, Syd Owen azt mondta: „olyan volt, mintha földönkívüliekkel játszottunk volna”. A sokkoló vereségek hatására az angol labdarúgás nyitni kezdett a másfajta edzésmódszerek és taktikai rendszerek felé, s tizenhárom évvel később, 1966-ban válogatottjuk világbajnoki címet nyert. (A szövetségi kapitány, Sir Alf Ramsey maga is játszott a számukra baljós emlékű 1953-as mérkőzésen.)

Az ’54-es vb döntőjéig tartott a magyar Aranycsapart diadalútja

Ezt követően az Aranycsapat diadalútja egészen az 1954-es svájci világbajnokság döntőjéig tartott. Az emlékezetes berni fináléban a csoportmérkőzések során 8-3-ra legyőzött Németország óriási meglepetésre 3-2-re jobbnak bizonyult a magyar válogatottnál, amely így elbukta a világbajnoki címet.

1993 óta ez a nap a magyar labdarúgás napja

Az 1953-as sporttörténeti győzelem emlékére a Magyar Labdarúgó Szövetség 1993-tól A magyar labdarúgás napjaként ünnepli november 25-ét.

A legendás diadalra emlékezve az M4 Sport idén is műsorra tűzi a mérkőzést: a televíziónézők 21 órától az eredeti, Szepesi György által tolmácsolt közvetítéssel élhetik újra a találkozót, de előtte a magyar labdarúgás napja alkalmából Csányi Sándor, az MLSZ elnöke 18:45-től exkluzív interjút ad a közmédia sportcsatornájának.

A Duna Televízió ezen a napon vetíti – hazai televízióban elsőként – a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet, emellett a közmédia csatornáin további múltidéző játékfilmeket is láthatnak a nézők, a Nemzeti Sportrádió pedig ezen a napon indítja el új, A legboldogabb nap című sorozatát.

Az UNESCO is velünk ünnepel

Az MLSZ a honlapján adott tájékoztatást arról, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete novemberi 43., szamarkandi közgyűlésén hivatalos UNESCO-évfordulónak nyilvánította Puskás Ferenc születésének 100. évfordulóját, 2027. április 1-jét. Az UNESCO Puskás-évfordulója mellett kezdeményezik itthon a hivatalos Puskás-emlékév meghirdetését 2027-re.

Az UNESCO bejelentése után Marco Rossi jövője is eldőlhet

Idén a magyar labdarúgás napja más fontos bejelentést is hozhat. Ma ülésezik az MLSZ elnöksége, amelynek beszámolót tart Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a 2026-os világbajnokság magyar szempontból kudarcosan zárult selejtezősorozatáról.

Ugyan Rossi 2030-is élő szerződéssel rendelkezik, a mai ülés kulcsfontosságú lehet a szövetségi kapitány jövőjét illetően. A nyilvánosságban felvetődött az esetleges kapitányváltás gondolata, de ha arról nem is lesz szó, Rossit az MLSZ megerősítheti a pozíciójában. Valamelyik verzió várható a magyar futball történetének egyik legfontosabb napján.