Rekordok vb-je kezdődik: Spanyolország és Franciaország a legnagyobb esélyes

A társházigazda Mexikó és a Dél-afrikai Köztársaság csütörtöki mérkőzésével veszi kezdetét a XXIII. labdarúgó-világbajnokság, amelyen az Európa-bajnok Spanyolország és a legutóbb ezüstérmes Franciaország számít a legnagyobb favoritnak.

A 39 napon át tartó csúcsesemény a 32-ről 48 csapatra növelt létszám és az ebből fakadóan 64-ről 104-re emelkedett meccsszám miatt biztosan több rekordot megdönt. Az előző, katari vb 172 gólos csúcsa és az 1994-es, egyesült államokbeli esemény 3 587 538 össznézőszámra vonatkozó rekordja várhatóan a múlté lesz, de már az is egyedülálló, hogy most először három ország lesz házigazda.

Feltehetően csúcsteljesítményekből sem lesz hiány, például a négy éve az argentin válogatottat világbajnoki címre vezető Lionel Messi minden egyes pályára lépéssel tovább javítja majd a jelenleg 26 vb-meccset számláló csúcsát. A nyolcszoros aranylabdás játékmester ennél fontosabb mutatóban is élre törhet, mivel mindössze három találat választja el a vb-k legeredményesebb játékosától, a 16 gólos Miroslav Klosétól.

A német csatár elsőségét azonban nemcsak Messi, hanem az előző torna francia gólkirálya, Kylian Mbappé is fenyegeti, a Real Madrid világklasszisa 12-szer volt eredményes eddigi két vb-jén.

Ami az esélyeket illeti, abban a szakértők egyetértenek, hogy a két évvel ezelőtti kontinensviadalon aranyérmes spanyolok, valamint az előző két vb-n döntős franciák kerete a legerősebb.

Utóbbiak már lassan egy évtizede a futballvilág legjobbjai közé tartoznak, és a futballtörténelem harmadik nemzeteként juthatnak sorozatban harmadszor vb-döntőbe a németek (1982-1990) és a brazilok (1994-2002) után. Előbbiek pedig közönségszórakoztató és domináns játékkal rukkoltak elő 2024-ben a németországi kontinensviadalon, ezt a formájukat pedig azóta is tartják, bár a Nemzetek Ligája tavalyi döntőjében tizenegyesekkel alulmaradtak.

Ez a két gárda világsztárok egész sorát vonultatja fel, még a cserejátékosaik között is akadnak igazi klasszisok.

Persze az európai csapatok közül az angol, a portugál, a német és a holland is jó erőkből áll – elég csak példaként Harry Kane-t, Vitinhát, Virgil van Dijkot, vagy éppen Florian Wirtzet említeni -, ugyanakkor a kereteik kevésbé erősek.

Anglia az előző két Eb-n ezüstérmesként zárt, de a legutóbbi két vb-n is legalább nyolc közé jutott, azaz folyton ott van a legjobbak között, ám a végjátékban még nem jött ki neki a lépés. Portugália többek között azzal bizonyította erejét, hogy egy éve a nagy esélyes spanyolok előtt diadalmaskodott az NL-ben, Németország pedig két csúfos, csoportkörös búcsú után szeretne javítani, míg Hollandia négy éve a vb-n a legjobb nyolcig, két esztendeje pedig az Eb-n az elődöntőig menetelt, ezt próbálja most túlszárnyalni.

A meglepetésre képes európai válogatottak között a norvég és a svájci említhető.

Az öt diadalával rekorder Brazília ugyan nem szerepelt meggyőzően a selejtezősorozatban, de minden idők egyik legjobb edzőjének tartott olasz Carlo Ancelotti tavalyi kinevezése és az utóbbi időben sokat sérült Neymar visszatérése után sokat várnak a csapattól a dél-amerikai ország szurkolói.

Legalább ilyen felfokozott a hangulat Argentínában, mivel az egyedi futballcipője alapján „az utolsó tangóra” és minden bizonnyal címvédésre készül Messi.

Az európai és a dél-amerikai kontinens képviselőin kívül más csapat még soha nem jutott fináléba, így ezúttal is meglepetésnek számítana, ha például ázsiai vagy afrikai gárda érintett lenne az aranycsatában. Erre talán a legutóbb elődöntős Marokkó a legesélyesebb, tekintve, hogy 29 veretlen meccsel érkezett a tengerentúli tornára.

Számos világsztár utoljára szerepel vb-n, a portugáloknál a Messihez hasonlóan hatodik vb-jére készülő Cristiano Ronaldo, a legutóbbi két alkalommal ezüst- és bronzérmes horvátoknál Luka Modric, a németeknél pedig Manuel Neuer.

A 12 csoportból az első kettő mellett a nyolc legjobb harmadik jut az egyenes kieséses szakaszba, amely egy körrel bővült, azaz a csapatoknak már a 16 közé jutásért is játszaniuk kell, így a végjáték résztvevői összesen nyolc meccset játszanak le.

A létesítmények közül csupán egyet, a mexikóvárosi Azték Stadiont kellett felújítani és egyet, a torontói BMO Fieldet ideiglenesen kibővíteni.

A vb legnagyobb létesítménye a 94 000 néző befogadására alkalmas dallasi AT&T Stadion, de nem ott rendezik a döntőt, hanem a New York vonzáskörzetében található MetLife Stadionban, amely 82 500 nézőt képes vendégül látni.

A FIFA 206 tagországa nevezett a 2023 szeptemberétől 2026 márciusáig tartó, összesen 899 meccset jelentő és 2527 gólt hozó selejtezősorozatba, amely után 45 válogatott csatlakozott a három házigazdához, hogy a több mint egy hónapos futballünnep során eldöntse, melyik nemzeti együttes a világ legjobbja.

A magyarok – mint 1986 óta mindig – sikertelenül zárták a kvalifikációt, az európai F csoportban Portugália és Írország mögött, de Örményország előtt harmadik helyen végeztek nyolc ponttal.

A FIFA busásan díjazza a válogatottakat, összesen 871 millió dollárt oszt szét a nemzeti szövetségeknek, ami majdnem a duplája a négy évvel ezelőttinek, mivel a résztvevők alapból kaptak 10 milliót a sikeres kvalifikációért és további 2,5 milliót a felkészülésre.

A teljesítményalapú díjazásból a győztes 50 milliót, a döntő vesztese 33 milliót, a bronzérmes 29, míg a negyedik 27 milliót kap. A legjobb nyolc között búcsúzó válogatottak 19 millióval, míg a nyolcaddöntőben kiesett csapatok 15 millióval vigasztalódnak.

A futball-vb, amely a nyári olimpia után a világ második legnagyobb sporteseménye, a július 19-i döntővel zárul.

Négy év múlva Spanyolországban, Portugáliában és Marokkóban tartják a futball csúcsünnepét, a XXIV. labdarúgó-világbajnokságot, de egy-egy meccsnek otthont ad Argentína, Paraguay és a száz évvel korábbi első vb házigazdája, Uruguay is.