Guttmann Béla – az első magyar edzőzseni, aki meghódította Európát

Ha meg kellene nevezni a futballtörténelem legnagyobb magyar edzőit, a legtöbben először Sebes Gusztávra vagy Puskás Ferencre gondolnának. Pedig van egy magyar szakember, aki jóval korábban olyan nemzetközi sikereket ért el, amelyek akkoriban szinte elképzelhetetlenek voltak. Guttmann Béla nemcsak Európa egyik első igazi sztáredzője volt, hanem az első magyar tréner, aki elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, a mai Bajnokok Ligája elődjét. Ráadásul ezt kétszer egymás után sikerült megtennie a Benficával.

Élete azonban messze több volt, mint két BEK-győzelem története. Futballista, holokauszttúlélő, futballforradalmár és világpolgár volt egy személyben, aki tíz országban dolgozott, és mindenhol nyomot hagyott maga után.

Budapestről a nemzetközi futballba

Guttmann Béla 1899. január 27-én született Budapesten zsidó családban. Játékosként középpályásként futballozott, legismertebb klubja a bécsi Hakoah Wien volt, amely a két világháború közötti időszak egyik legerősebb zsidó sportegyesületének számított. A magyar válogatottban is szerepelt, és tagja volt az 1924-es olimpiai keretnek.

Már játékosként is rendkívül nyitott volt az új futballkultúrákra. Ausztriában és az Egyesült Államokban is megfordult, ami abban az időben ritkaságnak számított. Későbbi edzői gondolkodására nagy hatással volt, hogy több futballiskolát is közelről megismerhetett.

Túlélte a holokausztot

A második világháború idején Guttmann élete tragikus fordulatot vett. Családjának több tagja a holokauszt áldozata lett, ő maga pedig bujkálással és meneküléssel élte túl a háborút. Egy ideig egy pincében rejtőzködött, később sikerült megszöknie egy munkaszolgálatos alakulatból.

A háború után szinte a semmiből építette újra karrierjét. Talán ezek az élmények is hozzájárultak ahhoz a rendkívül kemény, kompromisszumokat nem ismerő személyiséghez, amelyről később híressé vált.

A modern futball egyik úttörője

Guttmann nem csupán eredményes edző volt, hanem újító is. A magyar futballiskola egyik legfontosabb képviselőjeként részt vett a 4–2–4-es játékrendszer kidolgozásában, amely később a brazil válogatott világbajnoki sikereinek egyik alapja lett. Futballfilozófiája a gyors támadásokra, a technikás játékosokra és a folyamatos támadófutballra épült.

Miközben sok korabeli csapat elsősorban a védekezésre koncentrált, Guttmann a támadófutballban hitt. Edzései kemények voltak, játékosait kiváló fizikai állapotban tartotta, és szigorú fegyelmet követelt.

A világjáró edző

Kevés tréner dolgozott annyi helyen, mint ő. Pályafutása során klubokat irányított Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban, Brazíliában, Uruguayban, Portugáliában és több más országban. Összesen több mint húsz csapat kispadján ült.

A legismertebb mondása így hangzott:

„A harmadik szezon végzetes.”

Ennek megfelelően ritkán maradt két évnél tovább ugyanannál a klubnál. Úgy vélte, hogy egy sikeres edző és csapat kapcsolata idővel elhasználódik, ezért inkább továbbállt.

A Benfica aranykorának megteremtője

1959-ben érkezett a portugál Benfica kispadjára. A klub ekkor még nem számított európai nagyhatalomnak, Guttmann azonban rövid idő alatt teljesen átalakította a csapatot. Már első szezonjában bajnoki címet nyert, majd elindította a klubot Európa meghódításának útján.

Módszerei sokszor szokatlannak számítottak. Egyes beszámolók szerint érkezése után húsz játékost is elküldött a keretből, mert nem illettek elképzeléseibe. Ugyanakkor kiváló érzékkel fedezte fel a tehetségeket. Az ő nevéhez kötődik a későbbi világsztár, Eusébio első csapatba emelése is.

Az első BEK-győzelem

Az 1960–61-es szezonban a Benfica története során először jutott el a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjébe. Az ellenfél a Barcelona volt.

A berni fináléban a portugálok 3–2-re győztek, és megszerezték történetük első európai trófeáját. A siker azért is számított különlegesnek, mert ezzel megszakadt a Real Madrid addigi egyeduralma. A spanyolok az első öt BEK-kiírást egyaránt megnyerték, így Guttmann csapata lett az első, amely letaszította őket Európa trónjáról.

Magyar edző korábban még soha nem nyert BEK-et. Guttmann ezzel örökre beírta magát a futballtörténelembe.

A Real Madrid legyőzése

Sokan azt hitték, hogy az 1961-es siker egyszeri csoda volt. Guttmann azonban egy évvel később még nagyobb bravúrt hajtott végre.

Az 1961–62-es döntőben a Benfica a legendás Real Madriddal találkozott, amelynek soraiban olyan világsztárok játszottak, mint Alfredo Di Stéfano és Ferenc Puskás. A magyar klasszis mesterhármast szerzett a döntőben, ám a Benfica végül 5–3-ra győzött.

Guttmann ezzel egymást követő két évben nyerte meg a BEK-et. Ez a teljesítmény ma is a futballtörténelem egyik legnagyobb edzői bravúrjának számít.

A híres „Guttmann-átok”

A második BEK-győzelem után Guttmann fizetésemelést és bónuszt kért a Benfica vezetőitől. A klub ezt nem teljesítette, ezért az edző távozott. A legenda szerint ekkor mondta elhíresült jóslatát, miszerint a Benfica száz évig nem nyer több európai kupát nélküle.

Hogy valóban elhangzott-e pontosan ez a mondat, arról máig viták folynak. Az azonban tény, hogy a Benfica azóta számos európai döntőt elveszített, és a történet a futball egyik legismertebb legendájává vált.

Öröksége

Guttmann Béla 1981-ben hunyt el Bécsben, de hatása ma is érezhető. A futballtörténészek a modern edzői szakma egyik úttörőjeként tartják számon. Taktikai újításai, játékfelfogása és nemzetközi szemlélete évtizedekkel megelőzte korát.

A Benfica stadionjánál ma szobor őrzi emlékét, Portugáliában pedig a klub történetének egyik legnagyobb alakjaként tisztelik. Ő volt az ember, aki Európa csúcsára vezette a Benficát, és egyben az első magyar edző, aki meghódította a kontinens legfontosabb klubsorozatát. Több mint hatvan évvel a második BEK-győzelem után is a futballtörténelem legnagyobb magyar szakemberei között emlegetik.